Kezdünk? Kezdünk :)

Hogy kell egy blogot elkezdeni vajon?

Még csak egyszer próbálkoztam, de az egy teljesen másfajta kategória volt, az ottani dolgok ide nem érvényesek...

Na mindegy, majdcsak lesz valahogy :)

... Azon gondolkodom, hogy vajh hogy is kezdődött nálam a kézimunkaszeretet, a kreatívkodás.
Talán örököltem anyukámtól.
Egyikünk sem tud csak úgy megülni a fenekén, valamit muszáj csinálni. Hogy mit, az az aktuális kedvünk kérdése.
Lehet az olvasás, rejtvényfejtés, vagy valamilyen kézimunka.
Még tévét nézni sem tudok úgy, hogy csak ülök és meredek a képernyőre, mert 5 perc után bőrön át szemlélődök :)

Most azt sem tudnám megmondani, hogy mikor kezdődött ez az egész nálam... Kötni még az általánosban megtanultunk. Na jó, inkább csak az alapokat sajátítottuk el :)
Meg emlékeim szerint hímezni is valamikor akkoriban tanultam meg.
Aztán kamaszkoromban nem emlékszem, hogy lekötött volna a kézimunka, na de aztán, hogy mikor megszületett nagyobbik csemetém, rávetettem magam a kötésre, hogy ne unatkozzak. ( 20 éve még nem volt net, hogy csacsorászni lehessen unaloműzésként :D )

Kötöttem a csemetének , meg persze apukájának (ezekről sajnos nincs fénykép), néha magamnak is elkezdtem valamit, de azok valamilyen rejtélyes okból szinte sosem készültek el :)

Közben elváltam és a pici gyerkőc, a munka és a háztartás mellett nem igen volt már időm másra....
Na de mikor kicsit nagyobb lett és elkezdte mindekitől a Barbie babákat kapni, akkor nekiálltam a babáknak ruhákat varrni, majd megállapítottuk, hogy lakni is kell valahol, ígyhát kartondobozból házat kreáltam. Öntapadós tapétával vontam be kívülről, igazival belülről, került szőnyeg a padlóra, függönyök az ablakokra, készült szekrény, tévé, komód.... mi szem szájnak ingere.
Nagy nagy bánatom, hogy erről a házról sem készült sose fénykép, már csak az emlék miatt is és a lánykám azóta kinőtt a babázásból, tehát a háznak mennie kellett...

Ezek után jött a gyöngymánia.................... :)